Cseni Pop

Hi!

Jól van, kandúrom. :)

Ha ma megint azzal kell szembesülnöm, hogy ezekkel nem lehet csinálni semmit, Én felkötöm magam. De csak nem... Nincs veszve semmi. Még.

Jónak ígérkezik ez, már ha tényleg megyünk. Abban az esetben, ha nem jön velem senki, nem tudom még, hogy mi lesz. Valószínűleg ülök itthon a seggemen, vagy valami. Ami nem hangzik túl jól, Én is bele tudok borzongani. Majd nézzük a Megasztár elődöntőt, az még jó szokott lenni. Biztos, ami biztos alapon 3-kor felhívom azt a nőt, hogy megyünk-e a 16:23-assal. Szurkolni tessenek a népek! :) De milyen jó lenne má', nem?

Zen Guerrilla - Empty Heart. Megkeresem nektek. Pinanyalat, anyukámnak segítek.
No kérem... Ide kattintasz, és élvezed.

You've got a pussy, I have a dick. So what's the problem? Let's do it quick. :)

Hi.

Olyan nincs, hogy lehetetlen. Ezt az elvet Én is nagyon-nagyon sokáig vallottam, de ma sikerült belátnom, hogy mégis csak léteznek végrehajthatatlan dolgok. Ami nyilván valóan, nem esik jól.

Minden hiába. Semmivel nem tudok elérni semmit. Az élet sok területén bizonyosodott már be az a rettentően bosszantó tulajdonságom, hogy képtelen vagyok elérni a magam elé kitűzött célokat. Vagy azért, mert túlságosan is akarom, vagy azért, mert a környezet nem teszi lehetővé. Úgy gondolom, itt most inkább a környezet szenyózik. Oda minden jó érzésem. Reménytelen helyzet. Vagy Én vagyok ennyire reménytelen...? Egyik. Egy végtelenül tipikus szösszenet: Én nem kellek senkinek. Mindenki tudja magáról, hogy ez nincs így. Tagadni felesleges. Akarva akaratlanul elgondolkozik azon az ember olyankor, amikor ilyen kijelentéseket tesz, hogy mennyi hiba van benne, amit még jó, hogy mások nem preferálnak! Mondogattam Én magamról még annak idején, hogy egy két lábon járó hiba vagyok. Most ezt úgy mondanám, 15 éves fejjel, hogy "Én egy két lábon járó szörnyű evolúciós hiba vagyok!" Nem önsajnálat, ez a valóság, más is, simán megmondja.

Kezdem feldolgozni, elfogadni. Már csak azért is, mert nem szeretnék megint beteg lenni. Az nem volt kellemes. Tovább harcolni kegyeiért hiába való. Ennek így kellett történnie, ez ennyi volt, és a többi sablonszöveg. Két dologgal szoktam nyugtatni magam: Lesz ez még így se; Volt már ettől rosszabb is.

'Estétet!

Eeez de nagyon betyáros lett! Forró. Naaagyon dögös. Nagyon-nagyon. :)
Olyan jó lett így az estém, hogy azt el sem lehet képzelni. Arra gondoltam, hogy Zseni még a végén vagány kicsilány lesz! Minél kisebb valaki, annál nagyobb egyéniség.

És most lyric-time:

F'n'F (Jelezve ezzel azt, hogy ez nem az enyém.)

Elmennék hozzátok, ha lehet.
Ha az utcán foghatnám a kezed,
Hogyha nem kéne rettegni az apádtól,
Vagy attól a másiktól, akit megdugtál,
Vagy Ő dugott téged. Mindegy,
Jó volt, és csak ez a lényege.
Megbocsájtok Neked, [hu].
Mert annyira tetszik a szemed.

Annyira tetszik a szemed, a szemed.
Bármit elhiszek Neked, Neked.

Ugye nálad nincsenek képek a falon?
És nem ültél még más lánnyal a padon?
Meztelenül, részegen egymásba forrott
Testek, érzésre várva.

Azt mondta Nekem, hogy szeret.
Pedig nem is tudta még [még] a nevemet,
A testét feltétel nélkül Nekem adta.
Én el voltam ragadtatva,
Hogy mennyire oda van értem!
És nem kellett semmire kérnem.
De rajtam kívül másokat is elkábított,
Hogy fiú, vagy lány, az nem számított.

Fiú, vagy lány, az nem számít,
Mindenkit elcsábít, elkábít. [huhú]

Ugye nálad nincsenek képek a falon?
És nem ültél még más lánnyal a padon?
Meztelenül, részegen egymásba forrott
Testek, érzésre várva.

Érzésre várva.

A jelmondat: Huhú! :)

Szilvi ZS Debi Heydy.

Hát na hi!

Ilyet még Európa nem baszott. Azt a büdös kurva hétszentségét, már elnézést. Azt mondták ma Nekem kémia előtt, ablakban ülve: Beszóltál, baszd meg? Mingyá' kilöklek a gecibe! Belekarmol a hasamba, csikiz, játszik, és elküld ennyivel: Na húzzál órára!
Hú, hát, ez felettébb kedves volt. És utána mit látok?

Egymásba karolva, igaz, társaságban, de enyelegnek, vagy csak ülnek, és lesnek egymásra, hogy "Jajj de vicces, mintha mi most járnánk!"? Fasz tudja, lehet, nem is érdekel. Kimegyek, mert bent már elég lagymatag volt a hangulat, de ha tudom, hogy ez fogad, ki nem teszem a lábamat a folyosóra! Állok, mint akinek semmi baja, de éreztem, valami nagy baj lesz, inkább lecsúsztam a földre. Életemben először történt velem ilyesmi, hát... Soha, senkinek ehhez hasonlót.

Elkezdtem szaporán venni a levegőt. Akkor gugolt le hozzám osztálytársnőm, hogy "Cseni, mi a baj?" Szólni nem tudtam, forgattam a szemeimet. ".... és .....?" Bólintás, erő vétel, rohantam az osztályba, megálltam az ablaknál, de még előtte D. nézte, ahogy sírok. És csak néztük egymást. Jó, elfogyott a levegőm, kihajoltam az ablakon. Jött utánam B., akkor már remegtem, de legalább kaptam levegőt, haladás! Ölelgettek, vígasztalgattak, bejött a lány, akivel enyelgett a fiúkám. Értetlenül nézte. Nem is kellett, hogy értse. Nem haragszom rájuk. Nem hittem volna, hogy ennyire érzékenyen fog érinteni. Szörnyű volt, Én mondom.

Szép estét!

Még mielőtt belekezdek a mondandómba, Chiaki kedvesnek segítek pénzt csinálni.
Hello Kitty telefon, talán egyszer használt, akkor is fényképezve volt vele.
Viszi az MP3-at,
Bluetooth, hogy ne unatkozz matekon,
Törin tudsz fényképezni,
Hallgathatod az MR2 Petőfi rádiót, mert ott adnak altert,
Ehhez meg van ügye headset.
Extra, hogy...
Két SIM-et is tehetsz bele, két akksija van (nagyon hasznos!), és még a TXT-t is tudja. Nagyon kis trükkös, mert villog az oldala be és ki kapcsoláskor. És diszkózhatsz is, mert zenehallgatás közben ugyanezt teszi.
Hátrány, hogy...
Csak angol és kínai menü van benne, amúgy kis csinos.

És mindezt, fantasztikus, bevezető áron, csupán 19 000 - 22 000 Ft-ért!

És akkor, mesél a Zseni.

Már ha lenne mit. Alapjába véve minden rendben, minden oké. Apukám végtelenül idegesít az utóbi időben azzal, hogy mindenre rácáfol, amit mondok. De ez már csak részlet kérdés, annyi baj legyen! :) Ki kellene találni, hogy mikor tudunk csövezni Hatvanban. Na de ezekkel... Mindegy. :) Majd csak majd. Rájönnek ők még erre.
Ahow!

Akkor jó éjszakát, majd jelentkezem tartalmasabb bejegyzéssel.

Halihó, fiatalok.

Bátyám megtanítja Nekem a White Stripes-tól a Blue Orchid-ot. Klafa. :)

Jövőhéten csövezünk még egy kicsit Hatvanban, talán pénteken. Kezdünk magunkkal valamit. Tegnap arról beszélgettünk, hogy mennyire eseménytelen a mi kis életünk. Emlékszem, míg általánosba jártam, péntekenként mindenki kint volt. Vissza gondolva, Nekem az annyira tetszett! Akkor még nem értékeltem, volt, hogy zavart is. De most! Senkit nem látni sehol. Nagyon szétestünk. Tegnap felvetettem az ötletet írásban, hogy legyünk többet együtt, de két választ kaptam:
1. Sz. : Ahha.
2. D. : Fáj a szemem.
Erre mondtam azt, hogy ÍGY tényleg nem fog sikerülni semmi. Sz. már megmondta, bármit próbálok szervezni, az Nekem sose jön össze. Nem így képzeltem el a 15. évemet. Naiv kislányként azt hittem, ha 15 leszek, minden klasszul fog menni. Lesz társasági élet dögivel, bulik, fiúk, annyi barát és barátnő, amivel Dunát lehetne rekeszteni. Gyönyörű leszek, és megnövök, magas leszek. Érdekes hobbim lesz, és a többi, nagyon is szép álom. Ehhez képest.
Nem minden úgy megy, ahogy az jó lenne. Van, hogy imádom az életemet, de néha nagyon tudom gyűlölni az egészet úgy, ahogy van. Társasági élet? Álmodj, királylány! Nem járok társaságba, pedig ígényelném. Ebből kifolyólag nincs buli, de ellentétben vannak fiúk és lányok. Ez tényleg összejött! Gyönyörű és magas. Szép álom, szerintem is. :) Nem az érdekes, amit csinálok (a semmi nem túl extra), Nekem a gondolataim és az ötleteim érdekesek. Lásd fentebb. Én alapvetőnek érzem, nincs benne semmi furcsaság. Más elmegy felettük üres mondatokkal, témához nem illően. Sz-től nem is vártam többet, ami a tegnapit illeti. Dében viszont kicsit csalódtam. Tőle vártam volna valamilyen fajta aktivitást. Na de, lehet 1000 meg 1 ok, nem de? :)

--- kiegészítés ---

Bátyám Gyöngyösön van, és jól érzi magát.
Zseni Selypen van, és úgy érzi magát, mint egy elnyomott cigaretta.
Áááá, erről beszélek! Ebből a szempontból annyira jó lenne már nagynak lenni! Áááá...

Szép estét! : )

Mostanában tiszta mosoly vagyok. Jó napom volt, nagyon is jó.

Nagy a boldogság, nagy az összhang, nagy a nyugalom és mostanában jól mennek a dolgok. De nézzünk át a másik oldalra. Régóta foglalkoztat már ez engem.

A téma az MSN és a... Hm, egyesek szerelemnek nevezik, Én csak tulli-müllünek hívom. Egy nagyon jó barátnőm és a fiúkája. Imádom őket, igaz, fura párosítás, de nem erről fog ez szólni. Az egyik "Elfoglalt" a másik "Nincs a gépnél". Mondanom se kell, egymással beszélgetnek. MSN-en!!! Oké, következő szituáció:
XY (Nincs a gépnél) (csak neki)
Ezt nem tudom hova tenni, annyira... Szóval... Jó, nem fog az agyam, de ez Nekem nagyon unszimpatikus.
Elmesélek egy másik történetet:
Osztálytársnőm és a mostani fiúja úgy jöttek össze, hogy 13 órát beszéltek MSN-en. MSN-en!!! Hát, jól "összejöttek". Az a nagy szám, ha szemtől szemben beszélnek ennyit. Én vagyok 20 centivel a föld felett, vagy mégsem vagyok annyira hülye, és a szerelemnek nem MSN-en kell kibontakoznia? Úgy értem, tudjátok, van ennek egy menete. Meglátod, elmész vele valahova, az első csók, és jártok. A mi korunkban nyilván járás. Nevezzük ennek, köznyelven érthetőbb. Van egy barátod, neki meg egy barátnője. Akit nagyon kedvel, imád, és ha ne adj Isten arra kerülne sor, attól még ti jóban lesztek.
Úgy gondolom, túl nagy dolgokat írunk le. "Csak neki", meg "nem is vagy a számgépnél", mert a fiúnak írod a mázolmányokat. Túl nagy érzelmeket vázolunk fel, amikről gőzünk sincs. Gyerekek, akárhogyis, 15 évesen fingod nincs arról, hogy mi a szerelem. Leírva szép, de a gyakorlat, esetekben, már kevésbé kellemes.
Ezt nem tudtam érthetően elmagyarázni, hosszú lett, és blő.

De a mosolygás marad, és jó éjszakát! : )

'Estét!

Annyira nem történik semmi, hogy az már nem is igaz. Vagyis, bennem dúlnak az érzések meg a kis lényem érzékel minden változást, minden extra dolgot. De emlékeztetem magam arra, hogy nem írhatok le mindent ide. Érdekes, hogy úgy tud hiányozni, mint ahogy más szokott. Ecsém, facsiga.

Néztem Én ma Vivát. Legyünk büszkék a magyarokra. Egyrészt, mert magyarul fejezik ki magukat, kivéve Lolát. Na de, tőle eltekintve, a többieknek piros pont. Meg hát, lássuk be, zeneileg sem annyira rossz, lehetne rajta csiszolni, persze. Azt vettem észre, magyaroknak nem áll jól ez a sok fux meg giccs. Hű, hogy magyarázzam?

Vannak a tipikus feka klippek. Csajok, pénz, kocsik, etc. Na most, vannak olyan bátor zenészek, akik ezt próbálják átépíteni a magyar viszonylatok közé. És ez rossz, mert szerintem nagyon hülyén mutat. Idiot Side klipje, nézzétek meg, Álarc a szám címe, semmi különös. Tök fehér, alap háttér, előtte meg zúznak. Így is kell. Amúgy nem szeressem a srácok muzsikáját, a szöveg sem fogott meg, de vizuálisan tetszik, hogy olyan semmilyen. Aztán, Ákos új klipje. Van benne játék, egy kis tulli-müllü. Idiot Side-dal ellentétben, Ákos klipjében minden tetszik. Az új nemzedék, az InterYou. Nőlnek még egy kicsit, és az is jó lesz. Ejj, de ezt a Lola lányt nem tudom hova tenni... Angolul, jövőt ábrázoló klip, rémisztően fejlett technika, az egész szürreális. Nem, nem. Ez nem gyere be. A Végtelen éj, az viszont vadítós lett. Hát, tudjátok, hogy kikre leszek Én kíváncsi... :)

Most, hogy így kielemeztük a magyar klipipart, elköszönök.

'Estét!

Tíz fejezetből áll a Cigaretta és Levendula. Olvassátok. Fantasztikus érzés volt kiírnom magamból. Így áll a helyzet.

Nem történik semmi érdemleges, ami azt illeti. Nem türelmetlenkedek. Maradok a hátsómon, nem okozok bajt, galibát. Semmit. Élek és nevetek. Attól a pici ténytől eltekintve, hogy ma lennénk 3 hónaposak, jól érzem magam. Most, itt és így, de jól érzem magam. Rég volt már ilyen.

Szombaton iskolában leszek. Utolsó szombat a tanévben, amikor be kell mennem. Utána még érettségi szünetben, délután, és jöhetnek az esti duhajkodások. Nagyon fogom élvezni, ezt már előre látom. Addigra már... :) Aztán, el ne találjam magam kiabálni.

Mennem is kell. Jó éjt mindenkinek! :)

Szép estét! 

Jelenleg jól érzem magam. Reggeli sírás, az álom véget érte, de így már sokkal jobban érzem magam. Ahogy mondani szokás, busz és fiú után sose fuss, úgyis jön a következő.

Tudok arra koncentrálni, akire igazán szeretnék. Ő a legfontosabb. Jelenleg. Nem tudom, meddig fog tartani gondtalan állapotom. Abban reménykedek, hogy jól el fog húzódni. Ha más nem, akkor majd Én teszek erről a részéről.

Ígértem egy e-mailt, amit holnap fogok megírni számtechen és elküldeni. Annyi mindent szeretnék leírni, közölni. Megpróbálom majd szépen, egybe függően leírogatni neki, amit szeretnék.

Úgy volt, hogy ma megírom a Cigaretta és Levendula két utolsó részét. De szerintem, csak a 9. fejezet lesz kész. Majd nézegessétek, és olvasgassátok.

Zárom is soraimat.

Szép estét!

Tudom, hogy Én generálom. Tudom, hogy Én rontok mindig. Tudom, hogy fáradt, hogy nem esik jól neki. Nekem se. Nem akarom, hogy ez így legyen. Senki se akarja. Nos, Én is ügyes lehetek, ha pont akkor jön rám a "na ebből is elég lesz" roham, amikor a legjobb a helyzet. Velem nem lehet semmit. Erős és elhamarkodott kijelentésnek érzem, de nem fogom fölülbírálni. Ha így látja, akkor rendben. Legyen így. Kicsit gondoljon bele, azért. Bár, IQ-ban a nyomába se érhetek, az EQ-ján viszont még kicsit dolgoznia kell. De legfőkébb az empátia készségén. Amúgy imádat.
Annyira tudtam, különben, hogy ez fog történni. Gyűlölöm a megérzéseimet, sose csalnak. Mindig tudok mindent előre. Szörnyű. Oké, túlreagálom, elvont vagyok, a földön kellene lennem és így tovább. Dehát már lassan fél éve. Fél év, az egész hosszú idő. Bár azt mondhatnám, hogy kitartottam mellette! Másképp történt. Amit lehet sajnálni is, meg nem is. Nőiesen bevallom: Én nagyon sajnálom. Ezt eddig is tudtuk. Türelmes vagyok, kivárom, és rohadtul meg fogja érni. Csak hitesse is el velem valaki...
Tudnék még erről beszélni. Sokat. De már csak neki. Én mindig csak hallgatom Őt. És csak hallgatom és hallgatom, és figyelek. Várom már, amikor Ő fogja ezt tenni.

Ma hoztuk haza apát, végülis. Jó, hogy itthon van. Nevettem is ma. És ez már kellett is. Nem akarok nagyon találkozni senkivel a szünetben, csak itthon lenni apával. Se locsolók, se barátok, se senki. Szűk kis család. Aztán már itthon lesz apukám. Végleg. De három hét az három hét.

'Estét!

Végre valami úgy ment, ahogy Én azt elterveztem. Azt majd még lezsírozzuk, csak szóljál időben, ha úgy szottyan kedved.

Jó nap volt ez. Nagyon-nagyon jó. Jobbat el se tudtam volna képzelni. Minden a helyén volt, de tényleg. Ellenben, tudok Én egy s mást, ami kicsit beárnyékolta az egész történetet. De ha nem mond semmit, akkor Én sem tartozok semmiféle magyarázattal. Ettől eltekintve...

Van egy kis zavar a fejemben. A tipikus, "mi volt, mi van, mi lesz". Azt tudom, hogy mi volt, azt is, hogy mi van, de a mi lesz része hiányos. Azt ügye megbeszéltük, hogy semmi nem változtatna semmin. Vagyis, a valamitől sem következne be semmi. Minden marad ugyanúgy. Csak Én lehet, hogy egy lépéssel előrébb járok. Nem tudom, hogy ki vár kire. Kevés dologgal vagyok tisztában. Nem találom a választ, akitől meg várnám, Ő nem mondja meg. Oldjam meg, találjam ki magamtól? Rendben, de ahhoz fel kell gyorsítani az eseményeket. Egyszer. Kétszer, jó lenne már kibeszélni magamból ezt-azt. De csak Neked. Csak akkor és csak ott.

Hi!

Ez valami hű. Ez már olyan jó volt, hogy az fogalom. Folytassuk. Játszunk még ilyet. Tetszett. Biztos, hogy játék? Nekem nem.

Fura, de most jó. Most érzem jól magam. Tegnap óta van bennem egy kis feszültség ugyan, de hihetetlenül jól esik. Kellemes feszültség keveredik a nyugalommal. Klassz dolog.

Bátyámnak olyan jó a sérója. Nagyon tetszik. Ha nem lenne a bátyám, meg jelenleg az apukám... :)

Várom a csütörtököt. Diáknap lesz. És ha minden úgy fog menni, ahogy jelenleg látszik, Nekem nagyon jó lesz. Tizenötödik évem legjobb hete lenne a mostani.

My baby, I like You, I like You, I Love You. My, my, my, my baby, I like You. Yes, I do, like You.
Imawano Kiyoshiro - I like You (Ai raik yuu)
♥

--- kiegészítés ---

Letöltöttem a Buck-Tick Dokudanjo Beauty című single kiadását. A címadó dalhoz már volt szerencsém, azt imádom, most végre megvan jó minőségben is. Tracklista a következő:
1. Dokudanjo Beauty
2. Voo Doo
3. Tenshi wa dare da (Live Vers.)
Tenshi wa dare da örök kedvenc. Ha valakinek kellene, keressen meg.

Hi.

Gyűlölöm a helyzetet. Nem tudom elhinni, hogy nem képes kommunikációra, ha nincs kirobbanó jó kedve. Nálam ritka dolognak számít, ha ki tudnék ugrani a bőrömből. Mégis lehet velem beszélni. Jó, nem vagyunk egyformák. De ez kikúrtul idegesítő tud lenni. És még Én érzem magam úgy, mint a mosott széklet. Joggal. Nem értem. Ezt nem. Most pedig, akkor el lehet mondani, hogy mekkora gyerek vagyok. Csak tessék, csak tessék. Arról meg közben meg ne tessék feledkezni, hogy mi van, mi volt és mi lesz.
Megbocsájtok Neked, hu, mert annyira tetszik a szemed.

Vodafone, SMS. Már kezdtem örülni.

Jól van, lehiggadok. Ne tudjátok meg, mondtam olyan csúnya dolgokat itt magamban. Viszont, jobb volt az a stílus, amit a hétvégén vettem még fel vele szemben. Jobb, célra vezetőbb és közvetlenebb. Mindig ilyennek kellene lennem. Holnaptól érvénybe lép. Újra. Tudom is, hogyan.

Ugye, nálad nincsenek képek a falon? 

--- kiegészítés ---

Ezt üzenem Neked. Meg mindenki másnak.

Oláh Ibolya - Nem kell

Nem kell, hogy elmenj
Nem kell, hogy elmenj mellettem.
Két lábon állok, kiabálok ember nyelven.
Én is csak lettem, hey!
Én is csak lettem egyszer.
Porból és sárból, káosz felett egy rendszer

Refr: Te meg észre sem vettél
Talán, csak másnak látszom,
De meg nem ismernél.
Mégis itt élek, mégsem ítélek feletted.


Nem kell, hogy kérdezz
Nem kell, hogy kérdezz elég lesz, megölelned engem
Nem rejtem, ki lakik itt bent
Én is csak várom, hey!
Én is csak várom, hogy
rám találjon valaki végre, mielőtt jön a világ vége

Refr: Te meg észre sem vettél
Talán, csak másnak látszom,
De meg nem ismernél
mégis itt élek, mégsem ítélek
mégis itt élek, mégsem ítélek feletted

Nem kell, hogy elmenj
Nem kell, hogy elmenj mellettem
Két lábon állok, kiabálok ember nyelven

Refr: Te meg észre sem vettél
Talán, csak másnak látszom,
De meg nem ismernél
mégis itt élek mégsem ítélek
mégis itt élek mégsem ítélek feletted

Nézd, itt vagyok nézd, Én vagyok, nézd ez minden, mit adhatok Neked
Nézd, itt vagyok nézd, Én vagyok, nézd ennél többet nem tudok, lehet
Nézd, a lelkem, nézd a testem, nézd, mindent eléd terítettem
Nézd, a vágyam, nézd a számat, nézd hát, Én kiáltok utánad
Nézd, a lelkem, nézd a testem, nézd, mindent eléd terítettem
Nézd, a vágyam, nézd a számat, nézd hát, Én kiáltok utánad: Hey!

Hi!

Beatricét hallgatok, ne tessék ijedezni, minden rendben!

Terveim szerint, már a jövőhéten a kezemben lesznek a képek. Ügye? Nagyon remélem! Holnap megszabadulok a tincseimtől. Elmegyek a fodrászbácsihoz, aki lenyisszantja a sörényemet. És akkor bye bye kedvesem, ez egy másik nemzedék.

Ennyit a mai napról. Illetve nem, de nem publikálhatok mindent. Nem szabad.

Tü letörtétek a tükrünköt, de megbosszuljuk! Tik tak.

Szép estét!

Ma is a képeken fáradoztunk. Dé már kettőt ki is nyomtatott, otthoni használatra. Elmondása szerint, nagyon szép lett. Várjuk majd még ki a végét. :) Fáj a fejem és szédülök. Nem lesz ez így jó, Zseni.

Elismerés jár a yakuzának. Úgy feldobott reggel, hogy egésznap vidám voltam. Köszönöm neki!

Holnap egy iskola, kedden egy fodrász. A héten jó lenne, ha már eltudnám küldeni a képeket előhívatásra. Függ ez még sok mindentől. De reméljük a legjobbakat. Most megyek is.

Jó éjszakát mindenkinek!

'Estét!

Én azt mondom, Let's do it! Érted. Érted? Átgondoltam, és arra jutottam, ez csak jó lehet.

Tegnap nem tudtam uralkodni magamon. Tegnap, mert akárhogy is nézem, már negyed 1 van. Szóval, nem tudtam uralkodni magamon, és lehet, ezzel végzetes hibát követtem el. Az is megeshet, hogy jól tettem azt, amit. Hirtelen gondolat volt, az első, és mint mondani szokás, az első gondolat a legjobb gondolat. Ezt tartva szem előtt cselekedtem. Elnézést kérek érte, ha mégis csak rosszat tettem volna. Csak jött és tarolt. Ici-pici kis semmiség, de nálam/nálunk már ez is egy külön kaliberű dolog. Érted. Érted?

Én bonyolítom túl. Végülis, úgy is nézhetjük, hogy alkalmazkodom. Az érzések bonyolultak. A rendszerüket se könnyű átlátni.

A kérdés adott: És most, mi történik, baby? Mi volt, mi van, mi lesz?

Pray for Love.

--- kiegészítés ---

A japánoknak ez a vérükben van. Klikk.

Hi!

Ha apukátok megkérdezi tőletek, hogy van-e kedvetek elmenni vele a boltba, mondjátok azt: Van!

Tudjátok, hol fog ma mulatni a Zseniface? Zagyvaszántón, az Édenben. Végülis, oda fogunk menni, és ez mindenkinek csak jó lehet. Négykor indulunk, kifogásokat nem tűrök, egyszer. Kétszer, nincs olyan, hogy nem engednek, nincs kedvem/pénzem/ruhám/faszom. Megoldjuk.

We dance like marionettes.

Ennyi, meg egy bambi, meg két tyúk.

Estét, estét, jó estét!

Hmmm... Zseninek jó kedve van. Naggyon jó kedve, ritka pillanat, tessék megbecsülni!

Úgy utálok hazajönni, de ha hazaértem, már itthon sem annyira rossz. Majd a nyáron. :)

Lesz 3 nap szünetünk. Na most, szombaton megint kiruccanunk Hatvanba, ha minden jól megy. Vagyis, ma csak Én ruccantam ki, holnap meg már viszem a bagázst is. Vasárnapra, szerintem, beiktatok még valami itthoni teendőt.

Odajön ma hozzám egy jó, munkás ember:
- Nem láttad a haveromat? Itt váltunk el, és nem tudom, hova mehetett el.
- Fú, hát... Fészek, Flamesz? Vagy pizzázik, vagy a boltban.
Elkezdte magyarázni, hogy boltba nem, mert nincs nála pénz. És különben is, már mindenhol volt. Végképp nem tudtam mit kezdeni az ürgével, de Ő csak sopánkodott meg sopánkodott, hogy hova tűnhetett.
- Ez rólad jön?
- Illat? Akkor igen.
- Kávé?
- Kávé? Nem.
- Kóla?
- Nem, megyek a barátomhoz.
- Jó az, jó az.
- Bocsánat, telefonom van.
Anyukám volt, megbeszéltünk ezt-azt. Mit ad Isten, jön ki a haver a Fészekből. Kávé, kóla, természetesen tárgytalanná vált. De mit is várhattunk volna? Én mondom, kicsilányok, tessék vigyázni az ilyen tagokkal. Van barátod, és különben is, menned kell.

Ez volt a nap "eseménye". Volt más is, de természetesen, nem közlünk le mindent. Elmélkedni valóm nincs, ezért ezt az oldalt zárom is.

További szép estét mindenkinek!

Semmiről, csak úgy általánosságban rólam. Miért nem publikus a régi blog? Hosszú. Okoztam vele ezt-azt, bonyodalmat, gondot. Megmarad, de nem publikálom, címe sem publikus. A történet ennyi, jobban járunk azzal, ha ide pötyögök. Nevek nélkül, minden nélkül. Csak Én. A Cseni. Ha ennyit tudtok rólam, kedves újdonsült olvasók, az éppen elég. Majd idővel...

Ez a blog a régi folytatása, csak egy teljesen más stílussal, úgy mond. Megváltozik az egész arculata. Csak annyira, amennyire Én is változtam. Tizenöt évesen minden órában változok, tudom. De már nem sokáig tart ez az állapot, így nyugodtan vezetgethetem itt a dolgokat. És még valami!

Írok naplót itthon. Kockás füzetbe, tollal, szépen, aranyosan, igényesen. Oda van sok-sok minden leírva, és továbbra is szorgalmasan fogom írni. Nem mondom, hogy így már nem lesz érdekes a blog. Mert az lesz, majd meglátjátok. Sok hülyeséget összetudok hordani, de alapjáraton komoly ember vagyok. Komoly és határozott. Nem gatyázok, gyorsan gondolkozok, és teszem, amit tennem kell. Így jutunk előre. A történet ennyi, úgyis többet fogtok tudni. Akarva akaratlanul is. Van önbizalmam. Aha, ja. Mondjuk.

Jó, akkor most elintézem a másik blog dolgait, és üdvözlök mindenkit a koszos tánctermemben! :)