Frenk - 1formaság kora
A káosz meg akar ölni.
Egy jövevény vagyok, aki halni megy.
Az ágyad körül neonok égnek,
És az árnyékom a faladon éled.
Ez kemény, ez kemény, ez kemény,
Mint az érzékek ökle.
Ez kemény, ez kemény, ez kemény,
Mint a világ jövője,
Mert:
Nyikorog a Föld, ahogy pörög,
És nézzük, ahogy fakul a fény.
Ki mondja meg az éjben,
Hogy mi az az Éden,
Te, vagy Én?
Szerintem, az igazi Te az igazi Én,
S mindent elrontanál,
Ha soha nem nyílnál felém
Ez az egyformaság kora,
Ez az egyformaság kora,
Na, na, na, Neked az egód mekkora?
Hidegen akarok égni.
Egy idegen vagyok, aki élni megy.
A dandy-trendi fazonom éltet,
És a Rock & Rollba rohadok érted!
Ez kemény, ez kemény, ez kemény.
Ez nem az egyformaság kora.
Ez kemény, ez kemény, ez kemény.
Na, na, na Neked az egód mekkora?
Mert:
Nyikorog a Föld, ahogy pörög,
És nézzük, ahogy fakul a fény.
Ki mondja meg az éjben,
Hogy mi az az Éden,
Te, vagy Én?
Szerintem, az igazi Te az igazi Én,
S mindent elrontanál,
Ha soha nem nyílnál felém.
Nyikorog a Föld, ahogy pörög,
És nézzük, ahogy fakul a fény.
Fehér arcok az éjben, ki az az égen,
Te, vagy Én?
Szerintem, az igazi Te az igazi Én,
S mindent elrontanál,
Ha soha nem nyílnál felém.
Lá lá lá lá lá lá...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.